Kádárkocka és radiátorok – esettanulmány

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan tettük energiatakarékosabbá egy régi építésű téglaház („Kádárkocka”) radiátoros fűtését. A költségek minimalizálása miatt nem volt lehetőség nagyobb átalakításra, így a radiátoros fűtési rendszer és a kazán is maradt a régi, csak a radiátorok szelepvezérlését optimalizáltuk egy okosotthon rendszerrel. Egy központ, pár radiátortermosztát, és a ház gázfogyasztása máris belefért a kedvezményesebb, átlagfogyasztás alatti árkategóriába!

Egy régi téglaházban a házzal egyidős radiátoros fűtési rendszert „okosítottunk” annak érdekében, hogy számottevően csökkenjen a gázfogyasztás. A házban vannak ritkán használt szobák, és egy fűtést nem igénylő előtérben elhelyezett radiátor is. Ezek esetében általában minimális a fűtési igény, de azért a rendszernek figyelni kell, hogy ezekben a helyiségekben is tartva legyen a megkívánt minimális hőmérséklet, és szükség esetén a többivel egyező módon is működhessenek.

A régi építésű házakban sokáig a legelterjedtebb fűtési rendszer volt az egy kazánnal és vízkeringetéssel ellátott radiátoros fűtés. A régi ÉTI kazánoktól kezdve a modernebb kombikazánokon át sokféle megvalósítása ismert ezeknek a rendszereknek, de abban megegyeztek, hogy egy kazán szolgáltatta a meleg vizet a ház radiátorainak, és a kazánt egyetlen – általában a nappaliban elhelyezett – termosztát szabályozta. A legtöbb ilyen régi fűtési rendszerben a helyiségek hőmérsékletének beállítására csak annyi lehetőség volt, hogy a radiátorok szelepeit kézzel megpróbáltuk úgy beállítani, hogy a szobákban nagyjából a kívánt hőmérséklet legyen. De ezt szinte sohasem lehetett egészen pontosan elérni. A szobák és a radiátorok eltérő méretei és a fűtésszezon eltérő fűtésigényű időszakai miatt hol az egyik szobában volt melegebb a kelleténél, hol egy másikban lett túl hűvös. Később esetleg hőszabályzós termosztátfejekre cserélték a régi szelepeket, de ekkor is gondot jelentett, hogy még ha a hőmérséklet-szabályozás nagyjából jól is működött, nem igazodott a helyiségek funkcióihoz és használatához, a nehezen beállított hőmérséklet állandó volt. Így ha senki nem tartózkodott otthon, vagy egy helyiség csak a nap egy szakaszában, esetleg még ritkábban volt használva, akkor feleslegesen fűtöttük. Később esetleg félmegoldást jelenthettek a kazánvezérlő termosztátok programozhatóra cserélése. Ezzel már lehetett heti ismétlődésű programokat beállítani, de ez még mindig a teljes fűtési rendszerre vonatkozott, minden szoba fűtését egyszerre szabályozta.

Ne is soroljuk tovább a régi fűtési rendszerek korlátait, inkább nézzük meg, milyen megoldással lehet egy ilyen régebbi rendszer működését kis költségekből fejleszteni úgy, hogy a működését egy okosotthon rendszer részeként optimalizálhassuk, így csökkentve jelentősen a gázszámlánkon!

Milyen eszközökre lesz szükségünk?

Egy okosotthon központra biztosan. Ez fogja vezérelni a termosztátok működését. A központba programozott automatizmusok fogják a fűtést optimálisan működtetni minden helyzetben, és a központ lesz elérhető távolról, az interneten keresztül. Példánkban a tulajdonos egy ComfortClick Colibri központal már rendelkezett, ezért ezt a rendszert bővítettük, de általános otthoni használatra bátran ajánljuk a HomeAssistant alapú központunkat, mely az előbb említett Colibri magas árához képest kevesebb, mint feleannyiba kerül, és otthoni használatra bőven elég tudással rendelkezik. (Ide kattintva erről a központról bővebben leírás olvasható.)

Példánkban a kazán vezérlését egy, a nappaliban található fali termosztát végezte. Természetesen ezt lecseréltük egy Z-Wave-es termosztátra azért, hogy az okosotthon rendszer része lehessen; egy Heltun Heating Thermostat-ot választottunk. Ez egy 230V-tal működő fali szerelvénydobozba szerelhető termosztát. Ebben az esetben rendelkezésre állt a szerelvénydoboz is, és a 230V-os tápellátás is megoldható volt. Ebbe a szerelvénydobozba futottak be a régi termosztáthoz használt vezetékek is, amelyek a kazánt indították. Falba épített szerelvénydoboz és tápellátás hiányában választhattunk volna egy olyan megoldást, ahol egy elemes termosztát és egy kazánt kapcsoló relé párossal oldjuk meg a fűtés indítását, hasonlóan az egyszerű rádiós termosztátokhoz. Erről a megoldásról már régebben írtunk egy cikket, ide kattintva elolvasható. Ezekben a régi házakban még olyan helyzettel is találkozhatunk, amikor egy nagyon régi, még mechanikus (bimetál) elven működő termosztátot kell lecserélnünk – ennek sincs semmi akadálya. Ilyenkor – fogalmazzunk úgy, hogy – csak két „drót” áll ki a falból, ezek összezárását végezte a régi termosztát. Viszont létezik Z-Wave-es termosztát pont ilyen helyzetekre is. Az MCO Home MH4959 egy elemes és úgynevezett szárazkontakt termosztát, amely pontosan ilyen esetekben segít a régi termosztátot leváltani. Nem igényel vezetékes áramellátást és beépített reléje tökéletesen ellátja azt a feladatot, hogy a kazánból jövő vezetékek áramkörét kapcsolja. Ide kattintva egy részletes leírás olvasható erről a termosztátról.

Lássuk a radiátortermosztátokat! Z-Wave-es radiátortermosztátokat illesztünk a rendszerbe. Ezek a központhoz kapcsolódva biztosítják, hogy minden radiátor mindig a kívánt beállítások szerint működjön. Esetünkben Donexon varmo TZ eco radiátortermosztátokat használtunk. Ezek a termosztátok M30-as csatlakozással rendelkeznek, ilyen menettel rendelkező szelepre egyszerűen felcsavarhatók, de a gyári csomag tartalmaz 3-féle adaptert is (RAV, RA és RAVL), így az más szabványú szelepekhez is illeszthetők. A példánkban szereplő házban nem minden radiátor rendelkezett a megfelelő szelepekkel, így ezeknél a nagyon régebbi radiátoroknál fűtésszerelő segítségét kellett kérni a nekünk megfelelő, praktikusan M30-as szelepek beszereléséhez:

A termosztátok telepítése után a vezérlőközpontban kellett elvégezni a megfelelő beállításokat. A fali termosztáthoz természetesen időzítési lehetőség lett beállítva (több is, fűtési módoknak megfelelően), hogy a napszakokat követve működjön a fűtés. A fő termosztát helye maradt a nappaliban, hiszen ez a helyiség állandóan használva van, tehát ennek a hőmérsékletét szabályozva a kazán jól működik. A radiátor termosztátok működése változatos. Olyan, a teljes fűtési rendszerhez is igazodó fűtésmódok lettek definiálva, melyekben a radiátortermosztátok teljesen különböző módokon üzemelnek. Ezek a fűtésmódok megfelelően igazodnak a házban élők különböző élethelyzeteihez. A radiátor termosztátok egy része az egyik módban állandó alacsonyabb hőmérsékletet tart, helyiségenként alkalmazkodva az igényekhez, a másik módban folyamatosan követi a főtermosztát beállításait. Van amelyik mindig párhuzamosan követi az állandóan használt szobák hőmérsékletét. További üzemmód szolgál arra, ha egyforma állandó hőmérsékletet kell tartani a ritkábban használt szobákban. De beállítható vakáció, vagy akár szerviz mód is, amikor minden szelep teljesen kinyit a fűtési rendszer karbantartási munkáinak megkönnyítése miatt. Ezek az üzemmódok a rendszer telefonos applikációjában egyetlen gombnyomással vezérelhetők, és a termosztátok aktuális állapota itt folyamatosan ellenőrizhető, szükség esetén változtatható.

Az így beállított, alaposan átgondolt és leprogramozott fűtési rendszer a példánkban szereplő házban jelentős energiamegtakarítást eredményezett. A helyiségek használata szerint optimalizált beállítások miatt a ház gázfogyasztása kb. 20–25%-kal csökkent!

A fentiekhez hasonló, egyszerűbb fűtési rendszer átalakítási – „okosítási” – költségei már 1–2 év alatt is megtérülhetnek, és mivel Z-Wave-es eszközökkel működő okosotthon rendszert használtunk, ezért a rendszer átalakítása vagy további fejlesztése is bármikor lehetséges, akár a fűtési rendszer, akár minden más funkció (árnyékolás, világítás, biztonság, stb.) tekintetében.

A Donexon varmo TZ eco termosztátról bővebben itt lehet olvasni: link...

Fűtéssel kapcsolatos termékeink megtekinthetők itt: link...