Takarékossági tipp: radiátoros központi fûtés okosítása

Hazánkban jelenleg a legelterjedtebb fûtési módszer még mindig a gázkazánnal történõ vízmelegítés, majd a meleg víz radiátorokon keresztüli keringtetése, legyen szó akár társasházi lakásokról, akár családi házakról. Jobb esetben több helyiségben található termosztátokon keresztül állítható be (akár elõre ütemezve is) a kívánt szobahõmérséklet, rosszabb esetben viszont csak a lakás egyetlen pontján van lehetõség a hõmérséklet szabályozására. Valamennyi értelme lehet az állítható radiátorszelepeknek is, de mindkét esetben nagyon sokat spórolhat a gázszámlán egy valóban okos, többkörös fûtésvezérlés, ami a Z-Wave szabványnak köszönhetõen bármikor kialakítható, fúrás, vésés nélkül, és – a mai gázárak mellett – akár pár hónap(!) alatt megtérülhet. Mutatjuk hogyan!

Az alábbi ötletek szempontjából nincs jelentõsége, hogy milyen kazánnal melegítjük a vizet. Számunkra most az a fontos, hogy – kicsit leegyszerûsítve – a kazánban felmelegedett vizet egy elektromos motor (keringtetõ szivattyú) mozgatni kezdi, az – különbözõ leágazásokkal – eljut a radiátorokba, ott lehûl, miközben átadja a hõjét a szoba levegõjének, majd visszajut a kazánba, ahol ismét felmelegszik, hogy ismét tudjon hõt leadni a radiátorainkon keresztül. Amíg nincs elég meleg (hogy mi az „elég meleg” azt ugye egy vagy több termosztáton mi magunk állítjuk be), addig a kazán égeti a tüzelõanyagot (pl. a gázt), a keringtetõ szivattyú pedig forog; fogy a gáz, fogy az áram. Ha a termosztát úgy érzékeli, hogy a szobában megvan a kívánt hõmérséklet, leállítja a kazánt. Ilyenkor még egy kis ideig a kazán még általában mûködteti a keringtetõ szivattyút, kihasználva még a benne és a csövekben lévõ meleg vizet, majd leáll a keringtetés is; nem fogy se a gáz, se az áram.

2 csöves fûtési rendszer 4 helyiségben elhelyezett 5 darab radiátorral, 2 fûtési körrel, gázkazánnal

Még egy egészen kicsi lakás esetén is elég hamar rájön arra a tulajdonos, hogy nem azonos hõmérsékletre lenne szükség minden helyiségben. Egy fürdõszobában alapvetõen melegebbet szeretnénk érezni fürdés során, mint a nappaliban, ahol általában felöltözve vagyunk. Egy hálószobában akkor lehet igazán jól aludni, ha alacsonyabb a hõmérséklet alvás közben, mint amikor ébren tevékenykedünk a lakásban. Egy konyhában általában kevesebb dolga van a radiátornak, mivel fût a hûtõ, a sütõ, a tûzhely. Sütés-fõzés közben gyakran nincs is szükség a radiátorra, miközben a lakás más helyiségeiben viszont fûteni kell. Mindezekkel szembesülve, a legegyszerûbbnek tûnõ megoldás a radiátortermosztát, amit akár házilag is felcsavarozhatunk a radiátorba belépõ meleg víz szelepére. Ebbõl az eszközbõl számtalan kivitelû létezik, de mindegyik ugyanarra képes: beállíthatunk egy hõmérsékletet (általában egy „fokozatot” pl. 1-tõl 5-ig, mert precíz hõmérõt ritkán tartalmaznak a radiátorszelepek), amely elérése esetén a szelep elzárja a víz útját, így az adott radiátorba nem érkezik utánpótlás a meleg vízbõl, a víz megáll benne és lehûl. Ha a hidegebb radiátor miatt csökken a levegõ hõmérséklete, a radiátortermosztát egy pont után ismét kinyit, és újra elkezd emelkedni a hõmérséklet a szobában.

Ami azonnal nyilvánvaló a (kézzel) szabályozható radiátortermosztátok fentebb leírt mûködése alapján: hiába nyit ki a szelep azért, mert nincs elég meleg, ha nem megy a kazán és a víz keringtetése, akkor tovább fog hûlni a szoba, amely radiátorának a termosztát beállítása alapján viszont fûtenie kellene. Abban segíthet ez az eszköz, hogy pl. a hálószoba hõmérsékletét korlátozza, tehát hiába megy a fûtésünk a nappaliban felszerelt fali termosztát beállítása alapján, a hálószoba nem fogja sosem elérni a nappali hõmérsékletét. Valamennyit bizonyosan takarékoskodunk ezzel a megoldással, csak mindeközben:

• ha nem csak alváskor tartózkodunk a hálóban, kellemetlen lehet, hogy a nappaliból átlépve alacsonyabb ott mindig a hõmérséklet,
• a fürdõszobában nem tudunk melegebbet csinálni egy ilyen termoszáttal, hiszen csakis akkor jön a fürdõ radiátorába is meleg víz, amikor megy a fûtés a fali termosztát alapján (ami pl. a nappaliban található, ahol már esetleg elég meleg van, így lekapcsolta a kazánt),
• nem lehet állandóan és kényelmesen csavargatni a radiátortermosztátokat annak megfelelõen, hogy most már aludnánk vagy éppen fürdenénk, elmegyünk otthonról, stb.,
• stb., stb.

A fentebb tárgyalt radiátortermosztátok az okosotthon lehetõségeit ismerve pénzkidobásnak, haszontalan eszközöknek tûnnek. Csak ott van értelmûk, ahol egy helyiségben megelégszünk azzal, hogy meghatározható a maximális hõmérséklet. Segítségükkel az adott helyiséget nem fogjuk feleslegesen fûteni, a keringõ meleg víz más szobákban tudja majd leadni a hõt a radiátoron keresztül. Hacsak, le nem zárjuk annyira a lakás vagy legalább azon szoba valamennyi radiátorát ahol a kazán indító fali termosztátunk mûködik, hogy a termosztáton beállított hõmérsékletet sosem lehet elérni! Ekkor ugyanis a fûtés folyamatosan menni fog, feleslegesen túlfûtve más helyiségeket vagy akár kárt okozva a kazánban a lehûlni nem tudó vízzel.

Az elmondottakból is látható, hogy mind a komfortérzet, mind a takarékosság érdekében azt kellene megoldani, hogy bizonyos helyiségek hõmérséklete egyedileg szabályozható legyen. Ha már egynél több termosztát mûködik a lakásban, akkor ez azt jelenti, hogy vagy egyes szobák radiátorai, vagy egyes fûtési körök (akár több szoba is össze lehet kapcsolva egyetlen körbe) függetlenül mûködhetnek, termosztátonként/körönként egyedi hõfokot határozhatunk meg, és bármelyik termosztát is jelzi, hogy nincs elég meleg, a kazán és így a fûtés máris elindul. Kérdés tehát, hogy hogyan vannak összekötve az egyes radiátorok a kazánnal. Az azonos fûtési körön lévõ radiátorok egy több leágazást biztosító csövön (osztó) keresztül kapják a meleg vizet, és egy hasonló keresztül (gyûjtõ) érkezik vissza a kihûlt víz tõlük a kazánhoz:

Régebbi rendszereknél találkozhatunk olyan megoldással is, hogy több radiátor sorba van fûzve (az elsõbõl kilépõ hidegebb víz van bevezetve a következõ melegvíz-csatlakozóján). Ilyen esetben bontás nélkül nem választhatóak kölön a radiátorok, és láncon belül egyre kevésbé ad meleget minden soron következõ fûtõtest. Jó esetben azonban a fenti ábrán látható osztó/gyûjtõ csatlakozik (akár emeletenként külön-külön) a lakás radiátoraihoz. Ha nincsenek kézzel elzárható „csapok” vagy szelepek az elosztó csövön, akkor a csatlakozó radiátorok jelenleg egy fûtési körön vannak; ha az osztóba meleg víz érkezik, az minden hozzá csatlakoztatott radiátorhoz eljut.

Az „okosítás” szempontjából ideális esetben (nevezzük 1-es esetnek) az egyes leágazásokhoz tartozik 1–1 szelep, amit lehet, hogy jelenleg kézzel lehet csak tekergetnünk (vagy éppen szelepfedél van a szelep helyén), de általában ezek kicserélhetõek árammal vezérelhetõ szelepekre. Rossz esetben az osztó csövet kell lecserélnünk olyanra, amely elektromosan nyitható/zárható szelepeket fogad, de ez sem jelent vésést vagy komolyabb beavatkozást.

Kicsit drágábban ugyan, de gond nélkül kialakíthatóak automatikusan vezérelhetõ fûtési körök akkor is (legyen ez a 2-es eset), ha valamiért nem megoldható, hogy minden radiátort 1–1 szeleppel tudjunk vezérelni. Ilyen eset lehet pl. egy albérlet, ahol nem tehetjük meg (vagy nem érné meg nekünk, bérlõnek), hogy átalakítjuk a meglévõ osztót/gyûjtõt a fûtési rendszerben.

Mind az 1-es, mind a 2-es esetben az elsõ teendõnk az, hogy kitaláljuk, mennyi fûtési körre van szükségünk. Tehát a lakáson belül hány különbözõ hõmérsékletre lehet szükségünk. Ahogy korábban leírtuk, kézenfekvõ a fürdõszoba, a hálószoba, a nappali (és nappal használt szobák), esetleg a konyha hõmérsékletének egyedi szabályozása. De akár szobánként is mérhetjük és szabályozhatjuk a hõmérsékletet, ha erre szükség lenne (pl. egészen más hõmérsékletet kedvelõ családtagok vagy lakók, gyakran üresen álló szobák, stb.). Természetesen, minél több körünk lesz, annál komfortosabb lesz a lakás a fûtés szempontjából, annál jobban tudunk takarékoskodni, optimalizálni is majd, de a beruházás is drágább lesz, amit most az okosításra kell költenünk!

Vizsgáljuk meg elõször az 1-es esetet! Ekkor nem lesz szükség arra, hogy a radiátoroknál avatkozzunk be azok vízellátásába, hiszen az osztónál tudjuk kapcsolgatni a szelepeket, amelyek a radiátor felé távozó meleg vizet vezérlik majd. Szükség lesz tehát elektromos szelepekre, amelyek az osztónkkal használhatóak. Ilyenekbõl 24 és 230 Volttal mûködõ verziók is vannak, beszerzésükhöz és beszerelésükhöz érdemes szakember segítségét kérni. Ezeket a szelepeket mostantól majd az okosotthon vezérlõközpontja nyitja és zárja az általunk meghatározott szabályok és idõzítés szerint. Egészen pontosan fogalmazva: az okosotthon központja utasítást ad majd az adott szelep zárása vagy nyitására annak a relének, amely ezt 24 (egyenáram) vagy 230 (váltóáram) Volttal elvégzi. A Távvezérlés.hu jelenlegi kínálatából számos relé alkalmas erre a feladatra, mutatunk néhány példát:

• Kifejezetten fûtésköri szelepek kapcsolásához készült a Heatit Z-Water. Max. 10 fûtési kör vezérelhetõ vele önállóan (több szelepet párhuzamosan köthetünk minden relére, ha több radiátor van ugyanabban a szobában, és minden radiátornak saját szelepe van az osztón), és beépített 24V-os tápegységet is tartalmaz – ha ilyen szelepeket kell mûködtetnie. Ne felejtsük el, hogy a kazánnak is kell adunk majd egy jelet (amit eddig a lakás egyetlen termosztátja szolgáltatott), hogy fûtésre van szükség! Ha a Z-Water egyik kimenetét használjuk a kazán kapcsolására, akkor 9 fûtési kör vezérlésére marad még beépített reléje. Ha a keringtetõ szivattyút nem a kazánnal fogjuk vezérelni, akkor azt is kapcsolnunk kell, így 8 szelepre elég kimenete marad. Az eszköz különlegessége, hogy 4 darab vezetékes hõszenzor is csatlakoztatható hozzá, ami a lakás 4 helyén képes mérni akár a padló, akár – pl. egy ILYESMI dobozba helyezve – a szoba levegõjének hõmérsékletét. Mivel azonban a hõérzékelõk vezetékesen csatlakoznak, ezek elhelyezése fúrás és bontás nélkül már nem megoldhatóak, illetve nem is lehetne õket tetszõleges távolságra elvezetni. Így a hõszenzorok közül maximum egyet tudunk használni, ott, ahol a Z-Water is fel van szerelve (alapvetõen a fûtési szelepek helyiségében).
  
  
• Szintén a norvég Heatit terméke a Z-DIN 616. Mûködéséhez 24V-ra van szükség, de kapcsolni akár 230V-os szelepeket is tud. Érdemes azonban 24V-os szelepeket venni hozzá, ha már saját maga ezt igényli, kisebb lehet a 24V-os szelepek áramfogyasztása, mint a 230V-osaké, illetve érintésvédelmi szempontból sincs kockázat a gyenge áram esetén. Itt 10 helyett „csak” 6 kimenet áll rendelkezésünkre. A Z-DIN 616 érdekessége a 6 darab bemenet, ahová pl. hagyományos fali termosztát, de akár egy sima kapcsoló is közvetlenül csatlakoztatható! Így egy hagyományos fali termosztát tudja kapcsolni a megfelelõ szelepet akkor is, ha valami történik a vezérlõközpontunkkal, nem mûködne az abban létrehozott programunk.
  
  
• A Heltun Relay Switch Quinto 5 kimenettel rendelkezik, ami 4 fûtési kör és a kazán indítására elég is lehet sokaknak. Mivel 2-féle bemeneti feszültséget is fogad, akár 24V-os és 230V-os szelepeket is vezérelhet vegyesen (24 V-os tápegység szükséges ekkor mellé), és képes saját maga is mûködni 24V-os egyenárammal vagy 230V-os váltóárammal is. Itt is csatlakozhat akár minden reléhez 1–1 hagyományos fali termosztát is.
  
  
• A Fibaro Double Switch 2 egy általános, 2 áramkörös relé. Legtöbben talán egy csillárkapcsoló okosítására használnák, de 2 fûtési szelep is kapcsolható akár. A saját mûködéséhez szükséges 230V-os feszültséget adja tovább, tehát közvetlenül csak 230V-os szelepekhez használható. Bemenetei nincsenek. Ha 3 fûtési kört és a kazánt kellene kapcsolnunk, ebbõl a relébõl 2 darab elegendõ is lehet a feladatra.

A fenti 4 eszközön kívül szinte bármilyen Z-Wave-es relé alkalmas lehet a fûtés szelepinek és a kazánnak az indítására. Közvetlenül a szelepek és a kazán mellé helyezhetõek, és mivel vezeték nélkül csatlakoznak az okosotthon vezérlõközpontjához, csak helyileg kell gondoskodnunk a megfelelõ tápellátásról (ami egyébként egy kazán mellett bizonyosan rendelkezésre áll, hiszen az is árammal mûködött eddig is).

Most, hogy képesek vagyunk a fûtési köröket kinyitni és lezárni, már csak azt kellene tudnunk, hogy hány fok van a fûtési körökhöz tartozó helyiségekben! Alapvetõen ezen információt két megoldás is biztosíthatja:

1. A hagyományos termosztátokhoz hasonló, de a Z-Wave szabványt használó termosztátot helyezünk el azokon a pontokon, ahol a kívánt hõmérsékletet el kell érnünk. Tehát teszünk pl. egy termosztátot a hálóba, egyet a fürdõszobába, egyet a nappaliba és egyet a konyhába (4 zónás rendszer esetén). Legkényelmesebb egy mobil, elemes termosztát, ilyen pl. az MCO Home IR2900, vagy éppen a Heatit Z-Temp2. Elõbbi elõnye, hogy infra klímát is tud vezérelni, így nyáron a hûtést is rábízhatjuk. A Z-Temp2 viszont kapható fehér és fekete színben is, ha ez fontosabb szempont, mint az eszköz tudása. Mivel hordozhatóak, könnyedén változtatható helyik a szobán vagy a lakáson belül, de annak persze nincs értelme, hogy olyan helyiségbe visszük át, amely másik fûtési körben van, mint amihez a termosztátot rendeltük. Viszont nagyobb helyiségen belül praktikus lehet, ha magunk mellé tesszük. Természetesen falra, bútor oldalára is rögzíthetõek, asztalra is állíthatóak, igény szerint. Az ilyen termosztátok elõnye, hogy közvetlenül rajtuk is beállítható a kívánt hõfok (nem csak az okostelefonon, amivel a vezérlõközpontunkat menedzseljük), kiírják a mért és a beállított hõmérsékletet, és programozhatóak a hagyományos modern termosztátokhoz hasonlóan. Természetesen a vezérlõközponton keresztül is elvégezhetõ a programozásuk, illetve felülírható váratlan események (pl. ablak kinyitása, lásd késõbb) alapján az aktuális program. Léteznek a Z-Wave rendszerben is fali termosztátok mint pl. a Heltun Heating Thermostat. Ez akár a meglévõ hagyományos termosztát helyre is felszerelhetõ, de süllyesztett fali szerelvénydobozt igényel, és áramra is szükség van a mûködésére.
   
   
2. Ha megelégszünk azzal a lehetõséggel, hogy az adott helyiségben (fûtési zónában) a kívánt hõfokot a mobiltelefonunkon, tabletünkön tudjuk csak beállítani, akkor nem feltétlenül van szükségünk termosztát eszközre. Számos Z-Wave-es vagy éppen Zigbee-s szenzor méri a hõmérsékletet ott, ahová elhelyezzük. Ilyen pl. az Aeotec TriSensor, a Fibaro mozgásérzékelõje, füstszenzora (ami egy konyhában egyébként is hasznos lehet), a Sensative vízérzékelõje (amit lehet, egyébként is tennék a mosógép alá a fürdõszobába), de az Aeotec olcsó nyitásérzékelõje is megmondja, hány fok van. Ha egy komolyabb fali kapcsolónk van a helyiségben, mint amilyenek pl. a Heltun 2–5 gombos Touch Panel-jei, akkor azok beépített hõmérõje is kiválthatja a termosztátot az adott helyiségben.

Mindkét megoldás biztosítja, hogy a vezérlõközpont rendszeresen kapjon információt a szobáink hõmérsékletérõl, és ezek alapján el tudja dönteni, hogy „szóljon-e” a kazánt és a fûtési szelepeket kapcsoló reléknek, hogy fûteni kellene. Már eddig is említettük többször, de egy okosotthonnak szüksége van egy gépi „agyra”, egy vezérlõközpontra, amely a szenzorok információi és a beállított programok alapján döntéseket hoz, eszközöket irányít.

A különbözõ teljesítményû központok más-más igényekhez igazodnak, de a fûtés vezérlése és számos egyéb funkció (akár 220 darab csatlakoztatott eszközzel) még a legolcsóbb vezérlõközpontnak sem komoly kihívás, így már 40 ezer forint környékén is találunk megfelelõ „agyat” okos otthonunk számára. Természetesen, a Távvezérlés.hu-n segítünk a megfelelõ választásban, pl. fórumunkban ITT.

Nézzük meg most a 2. esetet, amikor is nincs lehetõségünk fûtési köröket vezérlõ szelepeket használni, magukat a radiátorokat kell zárogatni/nyitogatni az igényeink szerint! Ekkor egy olyan radiátortermosztátra van szükségünk, mint amilyenrõl fentebb már volt szó, de persze nem mechanikus kivitelben, hanem elektronikus, vezeték nélkül (Z-Wave, Zigbee) kommunikáló változatban. Ezeket nevezik okos radiátortermosztátoknak, bár persze itt sem az eszköz az okos, hanem a vezérlõközpont, amelyhez csatakozik. Számos gyártó kínál ilyen radiátortermosztátokat, bár jelenleg éppen sok modell hiánycikk a globális alkatrészválság miatt. Jelenlegi kínálatunkban a Popp Smart Thermostat a legolcsóbb. Zigbee-n kommunikál, így pl. a Samsung SmartThings rendszerhez (az ezt használó Aeotec Smart Home Hub központhoz) megfelelõ választás lehet. Érdemes megjegyezni, hogy Zigbee vezeték nélküli kapcsolatot használó eszközt társasházi lakásokhoz nem javaslunk (Wi-Fi-set meg kifejezetten ellenzünk), mivel szinte bizonyosan lesz olyan router a szomszédunkban valahol, amely a Zigbee szabvány által is használt 2,4 GHz-es csatornán mûködik, így megszakadhat, akadozhat a kapcsolat a Zigbee-s eszközeink és vezérlõközpont között. Ez elég kellemetlen lehet, ha azt eredményezi, hogy nem kapcsol ki vagy be a fûtés, amikor kellene. Elõbbi pénzbe kerül, utóbbi megfázást eredményezhet (ami szintén pénzbe kerül). Családi háznál már nem sok gond lehet a Zigbee kommunikációval, hiszen saját routerünket be tudjuk úgy állítani, hogy okozzon zavart. Ettõl függetlenül a Z-Wave-es eszközök stabilabb mûködést, biztonságosabb kommunikációt és nem GHz-es rádiójeleket biztosítanak, így ezek választását javasoljuk. A DONEXON varmo TZ eco egy korábbi Aeotec termosztát reinkarnációja, LCD-kijelzõvel és két darab AA-s elemmel. Mindössze 1,2 Wattot fogyaszt, amikor zárja/nyitja a radiátort, készenlétben pedig csak 0,003 Wattot igényel, így egy fûtési szezon alatt általában nem kell elemet cserélni benne. A Fibaro Radiator Thermostat Head érdekessége, hogy tölthetõ akkumulátort használ elemek helyett (szintén elég egy fûtési idény alatt egyszer tölteni). Kijelzõ helyett színekkel jelzi a kézzel beállított hõfokot (pontos adatot a vezérlõközpontunkon keresztül állíthatunk be és olashatunk ki). További különlegessége, hogy egy külsõ hõmérõ is kapható hozzá, illetve csomagban is elérhetõ a két termék. Ennek az az értelme, mint a fentebb tárgyalt mobil termosztátoknak: oda helyezhetõ a szobán belül, ahol a kívánt hõmérsékletet szeretnénk. A radiátortermosztát hõmérõje bizonyosan hamarabb jelzi majd a radiátor mellett pár centivel a kért hõfok elérését, mint a szoba másik végében lévõ szék mellé helyezett hõmérõ. További elõnye a külsõ szenzornak, hogy akár 3 Fibaro Radiator Thermostat Head-del is párosítható egyszerre, így egy nagyobb helyiséget fûtõ 3 radiátor egyszerre, szinkronban tud mûködni, ami igen hasznos lehet a komfortérzet kapcsán.

Ha minden radiátorunkat elláttuk vezeték nélkül kommunikáló okos termosztáttal, már csak a vezérlõközpontban lesz egy kis dolgunk, beállítás, programozás kapcsán. Egyrészt itt állíthatjuk be a napi ritmusunknak megfelelõ hõmérsékleti programokat, másrészt logikailag összekapcsolhatjuk azokat a radiátorokat, melyeket egy fûtési zónának tekintünk. Így pl. a nappali 2–3 radiátorát bizonyosan érdemes egy zónaként kezelni, de a nappaliból nyíló elõszobát és mondjuk gyerekszobát is. Így akár az is megoldható, hogy ennek a „virtuális” fûtési zónának csak egy helyen (a vezérlõ program felületén vagy az egyik elérhetõ helyen lévõ radiátortermosztáton) elég legyen megadnunk a kívánt hõmérsékletet, és azt mindegyik termosztát átvegye az adott zónában található radiátorokon, nem kell mindegyiken egyesével állítgatnunk. Még szükségünk lesz egy relére, az 1-es esetben leírt módon, amely a kazánt és a víz keringtetését kapcsolja akkor, ha bármelyik radiátorszelep fûtést igényel. Ez a relé a kazán eddig használt termosztátjának vezetékére is beköthetõ, a korábbi mechanikus termosztát helyett mostantól ez a relé fogja indítani a kazánunkat.

Akár az 1-es, akár a 2-es esetet is nézzük, alapvetõen az fog történni mostantól, hogy ha bármelyik termosztátunk (legyen szó mobil termosztátról vagy radiátortermosztátról) fûtést kér, akkor elindul a kazán és a keringtetõ szivattyú. Viszont csak azon fûtési körök, radiátorok szelepei fognak kinyitni, amelyekhez olyan termosztát tartozik, amelyik az adott pillanatban alacsonyabb hõfokot mér, mint amit beállítottunk ideálisként. Így minden fûtési zónában annyi lesz a hõmérséklet, amennyit ott szeretnénk, függetlenül a többi zónától.

Gondoljuk most végig, hogyan is takarékoskodunk az immár fûtési zónákra osztott és okosotthonunk központja által vezérelt fûtési rendszerünkkel, illetve milyen egyéb elõnyökhöz jutottunk!

• Önmagában már azzal sokat nyerünk, hogy fûtési zónáink vannak. Immár lehet csak a fürdõszobában melegebb, mint a nappaliban. Ráadásul programozható, hogy csak naponta mondjuk 19 és 20 óra között, hétvégén pedig mondjuk 22 és 23 óra között. Nem lesz feleslegesen fûtve más helyiség csak azért, hogy pl. a fürdõben ne fázzunk. Hasonlóan, éjjel lentebb mehet a hálószoba, nappali, konyha, stb. hõmérséklete, mint a gyerekszobáé, nem fûtjük feleslegesen ezen helyiségeket. Mostantól nem áll le az egész lakásban a fûtés azért, mert a konyhában lévõ egyetlen termosztát elég meleget érzékel a mûködõ sütõ, tûzhely miatt.

• Az, hogy bizonyos helyiségek (mint pl. fürdõszoba) vagy hõmérséklete program szerint automatikusan módosítható, vagy az egész lakás fûtés lentebb vehetõ hétköznap, munkaidõben, amikor távol vagyunk már megtakarítást eredményez, illetve megszabadít minket attól a tehertõl, hogy manuálisan módosítsuk a kívánt hõfokokat, ha elmegyünk otthonról vagy hazajövünk. De ennyit (legalább is a teljes lakásra vonatkozóan) azért a lakás egyetlen hagyományos termosztátja is tudott, ha az már legalább programozható volt. Az okosotthon központján keresztül vezérelt fûtés rugalmasan képes alkalmazkodni hozzánk. Lehet, ma nem akkor megyünk el otthonról, amikor szoktunk, vagy nem akkor érkezünk haza, amikor az elõre beállított program már elkezdi a fûtést. Ha program helyett pl. a riasztó (amit szintén az okosotthonnal vezérlünk, vagy azzal összekötve használunk) élesítéséhez illetve kikapcsolásához kötjük annak eldöntését, hogy van-e otthon valaki vagy nincs (azaz lentebb vehetõ-e a fûtés vagy szükség van még rá), akkor tényleg csak akkor kapcsol be a kazán (vagy akkor fût komolyabban), ha hazaértünk. Nem gond, ha több napra elutazunk, de a termosztát programja szerintem minden este újra szükség lenne a fûtésre, nem fog az elindulni, amíg a riasztó élesítve. Ha nincs riasztórendszer (vagy riasztó funkció az okosotthon központjában beállítva), akkor beállítható, hogy a lakók mobiltelefonjainak GPS-pozíciójáról folyamatosan kapjon értesítést a központ. Ha mindenki elhagyta a lakást már mondjuk 50 méterre, a fûtés lentebb kapcsol. Ha valamelyik telefon megközelíti mondjuk 500 méterre, már visszakapcsol a komfortos hõmérsékletre, mire az illetõ a lakásba ér, már melegek a radiátorok. De okos kapcsolókat (vagy okosított kapcsolókat) használva akár az is beállítható, hogy a bejárati ajtó melletti lámpa kapcsolójának gombját hosszan nyomva tudatjuk a vezérlõközponttal, hogy távozunk. Ekkor nem csak a fûtést veszi lentebb a rendszer, de mondjuk az összes általa vezérelt lámpát, konnektort (pl. TV, vasaló, rádió, számítógép, stb.) is lekapcsolhatja.
  
  
• Mivel az okosotthonunk központja az interneten keresztül, akár a világ másik végérõl is elérhetõ, bármikor vezérelhetjük távolról is a fûtést, felülírhatjuk a beállított programokat (ha vannak). Ha hamarabb érnénk haza, kapcsoljuk be már érkezésünk elõtt 15 perccel, és meleg lakás fogad! Ha nem érünk haza a szokásos idõpontban, kapcsoljuk le, ne induljon el a program szerint feleslegesen a fûtés! Ha bekapcsolva felejtettük a fûtést (vagy bármi más fogyasztót, konnektort, amit a rendszerünk vezérel), kikapcsolhatjuk távolról, hogy ne menjen feleslegesen!
  
  
• Gyanítom, nem sokan zárják el a radiátorokat a szobában, amíg pár percre szellõztetnek. 7-szeres gázár mellett azonban már pár perces felesleges fûtés is forintokban kifejezhetõ felesleges kiadást okozhat, fõleg, ha elfeledkezünk a nyitva maradt ablakról... Ha nyitásérzékelõket helyezünk el az ablakokon (vagy akár ajtókon is, amely érzékelõkkel a riasztófunkciók is megvalósíthatóak), készíthetünk egy egyszerû programot, amely azonnal kikapcsolja az adott helyiség fûtését, ha nyitva az ablak, és visszakapcsolja, ha becsuktuk. Bizonyos okos radiátortermosztátok – pl. a fentebb említett Donexon modell – képesek érzékelni a túl gyors lehûlést, amit alapvetõen a kinyitott ablak okozhat, és bármilyen program nélkül is lekapcsolják a radiátort ilyen esetben.
  
  
• Ha a motoros redõnyeinket is képes az okosotthon központja irányítani, akkor egy külsõleg elhelyezett hõ- és fénymérõ (pl. Sensative Strips Comfort) tudatja a központunkkal, hogy süt-e nap. Ha süt a nap, érdemes a redõnyöket kinyitni (vagy jobban kinyitni), hogy a napsütés is melegítse a szobát, amely egyébként fûtést igényelne a termosztátok szerint. Nyáron pont fordítva: ha süt kint a nap, engedje lentebb a rendszer a redõnyöket, hogy ne melegítse a nap a szobát, így kevesebbet kell a klímának hûtenie majd.

A fenti felsorolás csak pár olyan példa a lehetséges elõnyök közül, ami vélhetõen a legtöbb épület esetében megvalósul vagy könnyen megvalósítható a radiátoros fûtés „felokosításával”. Természetesen, mindig az adott lakás, ház, szobák adottságait és a lakók igényeit szem elõtt tartva érdemes megtervezni a fûtésvezérlés átalakítását, hogy a lehetõ legtakarékosabban mûködõ végeredményt kapjuk. Ehhez mi, a Távvezérlés.hu csapata szívesen adunk segítséget fórumunkban. Tõlünk származó vezérlõközponttal már rendelkezõk kérdéseit a zárt felületünkön IDE, a lakás, ház okosítása elõtt állók kérdéseit pedig IDE várjuk. Kollégáink perceken belül igyekeznek válaszolni, de fórumunk bármely felhasználója is segíthet, aki megfelelõ tapasztalattal már rendelkezik az adott probléma kapcsán.

Végül készítsünk egy gyors költségvetést, mondjuk egy 15 radiátorral fûtött ház esetében! Reméljük, a laikusok számára is egyértelmû mostanra, hogy ez vezérlõközpontra bizonyosan szükségünk lesz egy valódi okosotthonban. Ehhez a feladathoz a legolcsóbb, legkisebb központjaink is több mint elegendõek, ha arra gondolunk, hogy mindegyikre 200-nál több eszköz is csatlakoztatható, mi pedig éppen csak 15 radiátor szeretnénk vezérelni. A magyar kezelõfelület és a mögötte álló fejlesztõ, a Samsung miatt az Aeotec Smart Home Hub-ot választottuk jelenlegi példánkhoz, ennek 49 900 Ft most az ára. A Samsung SmartThings alkalmazást még csak le sem kell tölteni a Samsung okostelefonjaira, tabletjeire, az már gyárilag telepítve van (iPhone-ra az AppStore-ból elérhetõ, természetesen). Az Aeotec nemrég vette át a Samsungtól a hardvergyártást, így SmartThings vezérlõközpontot jelenleg egyedül õk gyártanak. A Smart Home Hub Z-Wave, Zigbee, Thread, Bluetooth, WiFi vezeték nélküli kapcsolatokat támogat, illetve vezetékesen ethernet hálózaton is eléri eszközeinket.
  Most, hogy megvan a fûtésünket immár takarékosabban vezérlõ rendszerünk „agya”, már csak a radiátorok egyedi szabályozását kell megoldanunk. Ehhez most a példánkhoz – a fentebb már kitárgyalt lehetõségek közül – a radiátortermosztátok közül fogunk választani, hiszen ezek felszereléséhez a legtöbbeknek nem is kell szerelõt hívniuk, egyszerûen feltekerhetõek a meglévõ radiátorokra. A legolcsóbb radiátortermosztát a kínálatunkban jelenleg a Zigbee rádiójelekkel kommunikáló Popp Smart Thermostat, 23 900 Ft az ára. Ezt családi házakba bátran javasoljuk, de társasházakba már nem. A Zigbee rádiójelek a WiFi-vel közösen használnak bizonyos csatornákat. ha a router is ezeket használja, akkor a Zigbee-s készülékeink esetenként hibásan vagy egyáltalán nem mûködnek, lelassul, megszakadhat a kapcsolat. Ha az épületen belül csak a saját WiFi hálózatunk van, akkor természetesen megoldható, hogy abban kijelöljük az a csatornát a mûködéshez, ami távol van a Zigbee csatornáitól. Egy társasházban azonban sajnos nem megoldható, hogy a szobáinkban is jelen lévõ szomszédos WiFi hálózatoknál is módosítsuk a csatornákat, így inkább a WiFi-vel semmilyen körülmények között nem zavarható Z-Wave-es vezeték nélküli eszközöket érdemes használnunk, pl. a fentebb már bemutatott Donexon Pro radiátortermosztátot, amely 26 900 Ft. A 15 radiátorunkhoz tehát  358 500 Ft-ért vehetünk Zigbee-s, és 403 500 Ft-ért Z-Wave radiátortermosztátokat, és saját magunk felszerelhetjük ezeket, saját magunk beállíthatjuk a modernizált fûtésünk vezérlését (utóbbihoz természetesen a Távvezérlés.hu is segít, lásd fentebb a fórumunk idevágó topikjairól leírtakat! Szükségünk lesz még egy kazánt indító relére, amely akkor kapcsol, ha bármelyik radiátortermosztát fûtést kér, és akkor kapcsol ki, ha már egyetlen egy sem igényli azt. Erre a célre többféle eszköz közül is választhatunk, de a Secure Boiler Actuator kifejezetten a kazán kapcsolására készült, 24 900 Ft-ért kapható.
  Az jött ki tehát rövid kalkulációnk alapján, hogy 433 300 illetve 478 300 Ft-ot kellene költenünk okos eszközökre ahhoz, hogy szobánként szabályozható, távolról is menedzselhetõ, tetszés szerint programozható, idõzíthetõ legyen mostantól a fûtésünk, és – az átlagos tapasztalatok alapján – kb. 20–25%-kal mérséklõdjön a fûtésszámlánk. Jegyezzük meg, hogy nem csak egy fûtési rendszert kapunk ennyiért (bár lehet, hogy most csak a fûtés vezérlésére használható még), hanem lesz egy okosotthonunk, amely most már bármikor, sok száz eszköz közül választva bõvíthetõ, akár a világításvezérlést, akár a vízérzékelést-csapelzárást, akár a behatolásjelzést megoldhatjuk lépésrõl lépésre, ahogy igényeink és pénztárcánk megkívánja illetve megengedi. Bármikor felrakhatunk egy nyitásérzékelõt, hogy az adott szobában – a további takarékoskodás érdekében – kikapcsoljon a fûtés (vagy nyáron a klíma), amikor nyitva az ablak egy szellõztetés erejéig (vagy amikor nyitva felejtettük).
  Hogy a fenti összegek, illetve a konkrét radiátorszámnak megfelelõ kevesebb/nagyobb pénzösszeg csak a fûtésen megtakarítva hány hónap alatt térül meg, az majd most a téli fûtésszámlák kézhezvétele után derül ki pontosan. Tartunk tõle, hogy még korábban azt mondtuk, 2–3 éven belül behozza az árát a fûtés okosítása, most már hónapokban is számolhatunk :(

Ha hosszú távon átfogóbb okosítást tervezünk, és nagyobb családi házról van szó – ahol pl. napelemek is mûködnek, komolyabb energiafogyasztás jellemzõ –, bizonyosan egy drágább vezérlõközpont az ideális megoldás. De az már összeköthetõ akár a napelem inverterével is, így segíthet abban, hogy amikor saját áramunk van (a napelemünk éppen termel), akkor indítsunk el komolyabb fogyasztókat (autótöltés, szivattyú, mosógép, bojler), hogy ne kelljen aprópénzért visszatöltenünk az áramhálózatba a megtermelt áramot, és majd sokszoros árunk visszavásárolnunk, amikor éppen nem süt a nap.

Csak a Samsung SmartThings okosotthon-platformmal kapcsolatos híreink, kompatibilis eszközeink a smartthings.távvezérlés.hu aloldalunkon találhatóak!